Ma végre sikerült Laura blogját megtalálnom, és ott üzeneteket hagynom neki.ugyanis ő még 3 hónapig köbö ,Ausztriában cserediákul :( és eléggé hiányzik. én még sose voltam ilyen csere progikon, és nem is nagyon szeretnék menni. Utálok egyedül lenni,úgy,hogy nem azért vagyok egyedül ,mer elvonulós hangulatom van,hanem rá vagyok kényszerítve.
meg angolul se szeretek beszélni, mert tudom,hogy béna vagyok és tele van a beszédem hibákkal és érthetetlen, meg vack.
A kapcsolat másik része,hogy rossz nyelvi helyzetem miatt mama elvitt (megint) a katedrába,nyelvvizsga előkészítőre.arról azonban senki ,egy szót sem szólt,hogy egy csak felnőttekkel teli csoportba raknak be.Elég rémes így,egyedüli gyereknek lenni.
de a tanárt már ismerem, igaz annyira ez sem pozitívum, mer a végén ,nem a legjobb viszonyban váltunk el.
Akkor jöjjenek a napi bölcsességek,bár lehet,hogy áttérek versekre,vagy egyéb izékre.
Vén harcmezőn Tavasz gyújt sugarat.
Százhúszezer harcosnak életéből,
mint egy futó álomból ez maradt.
(Matsuo Bashó: Csatatér)
Az optimista szerint pánikra semmi ok: hiszen a hajó nem zuhan le, a repülő pedig nem süllyed el.
Az optimisták feltalálták a repülőgépet, a pesszimisták az ejtőernyőt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése